WéZsé

UTE 130 - minden, ami Újpest

2015. június 15. 12:42 - Wintermantel Zsolt

130_1.jpegHa van valami, amibe Újpest teljes történetét, jelenét, a mindennapjait, sorsfordulóit, örömeit, bánatait egyben fel lehet lelni, az a város sportegyesülete, az UTE. Amikor pedig várost írok, túlzok, hiszen Újpest még nem is volt város, amikor már saját sportegyesülete volt. Harmadikként az egész országban.


Hogy harmadikként azért különösen nagy szó, mert 1885-ről beszélünk, tehát az "egész ország" a Trianoni katasztrófa előtti Magyarországot jelenti, a maga jóval nagyobb területével és népességével. És még így is harmadikként jött létre a mi lila egyesületünk, az akkor még nagyközségi rangot viselő, és mindösszesen 700 (HÉTSZÁZ!!!) lakos számláló Újpesten. 700 ember... Ma egy forgalmasabb hétköznap reggel ennél többen fordulnak meg tíz perc alatt Újpest központnál. Újpest tehát ebben is az első között volt. És egyedüliként olyan, mely még ma is működik, nem is akárhogyan!


Négy újpesti polgár fejében születik meg tehát a gondolat, amelyet tett követ és nem sokkal később, egy iskolai tanteremben, akkor már húsz lelkes ifjú kimondja az Újpesti Torna Egylet megalakítását.


Az egyesület történetét lapozgatva az tűnik fel, hogy tényleg mintha egész Újpestet belesűrítette volna valaki. Jól ismert nevek sorakoznak egymás után jól ismert eseményekkel, politikai fordulópontokkal, sötét és ragyogó dátumokkal. Újpest egész történelmét kiolvashatjuk az egyesület történelméből. Már csak azért is, mert az alapítók között ott találjuk Ugró Gyula nevét is. Róla pedig tudjuk, hogy 1907-ben, azaz Újpest városi rangra emelésekor ő ült be elsőként a polgármesteri székbe, és alkotott olyasmit, amit Újpestet naggyá, és elismertté tette.

130_4.jpeg
 És az UTE, az általa létrehozott sportegylet akkor már 22 éve létezett és működött. Sőt, sikert sikerre halmozott. Persze nincs ezen mit csodálkozni: egész története során olyan emberek kezében volt a sorsa, akik nemcsak a sportért, de az egész városért is a lelküket odaadták volna. Ugrón kívül maga Aschner Lipót is egyengette az egyesület útját. Tőle például a stadiont kapta a lila-fehér társaság. Azt a stadiont, amelyet maga Hajós Alfréd tervezett, és amelyben a kezdetektől fogva egymást érték a sportsikerek.


 Pedig Ugróék idejében a lelkesedésen, némi kis pénzecskén és két apró szobácskán kívül semmije nem volt az alig nyolcvan sportolónak. Aztán lett minden. Nem kis részben, sőt nagyon nagy részben a helyi polgárok, és a városban akkor már számottevő ipar és az iparosok segítségével. Ahogy az egyesület történetében olvasható, "Csak hát tornaszer is kellene a győzelmek gyarapításához, ehhez pedig sok pénzre van szükség. Ekkor - és korántsem utoljára - a szerencse veszi pártfogásába az egyesületet. Nem várt ajándék hull az újpestiek ölébe: alelnökük Győri Farkas Gyula 60.000 forintot örököl és ennek számottevő részét az UTE javára ajánlja fel. Így szerez a klub korlátot, lovat, köteleket, sőt súlyzókat, vívósisakokat, tőröket, s egyéb sporteszközöket is. A tornaszakosztály már ezek után nem árválkodik egymagában, létrejön az újpesti vívók szakosztálya, majd - harmadikként - az atlétáké." Ahogy a tornászok edzéseihez is szükség volt cserre, amivel a padlót kenhették be. Ez sem állt rendelkezésre. Volt viszont egy Wolfner Bőrgyár, ahol tonnaszámra állt a használt cser(ző anyag). A legendás újpesti összefogás, és összetartozás pedig már akkor működött. A bőrgyár készséggel bocsátotta rendelkezése a szükséges mennyiségű csert. Hogy milyen eredménnyel? Hadd idézzem a Herkules című, korabeli "sportújságot": "Az egylet alakulását követő dísztornázás lefolyása minden szemlélőt meglepett. Itt nem egy új egylet tagjainak tétovázó mozdulatai, hanem képzett tornászok szabatos gyakorlatai gyönyörködtettek."


Ugyanitt olvasható a következő pár sor is: "Uj-Pesten is tudtunkkal azért húzódott ily soká az egylet megalakulása, mert minden szükséges eszközt a magánosok jóakaratától kellett kieszközölni. Mindenesetre ily körülmények között kettős az érdem és az elismerés, mely az alakító egyleti tagokat illeti, de azt hisszük, ezutáni munkálkodásunkban Uj-Pest hatósága támogatására is számíthatnak." Hát mondom én, hogy az UTE története az összefogás, az "újpestiség" története :)


Lassan, aprólékosan, de biztosan építkezve erősödött, nőtt tehát az UTE, és 15 évvel az alapítás után összeolvadt az Újpesti Atlétikai Klubbal és az Újpesti Football Klubbal.

bajnokok.jpg
S ha már az imént az atlétákra került a szó, hadd áruljam el, hogy nemcsak a sikeres Újpest polgármestereként, de a sportos Újpest polgáraként is büszke vagyok arra, hogy annak idején, atlétaként igazolt sportolója voltam az egyesületnek. Sőt, később kézilabdában is leigazoltak, így hát hivatalból, civilként és sportolóként kétszeresen is büszke és hálás vagyok. Ez összesen négyszeres büszkeség és hála, csoda-e, ha olyan kiemelkedően fontosnak érzem ezt a születésnapot?


Az UTE nőtt és erősödött, a haladás pedig a lila-fehér sportolók számára ma is belső törvények által parancsolt fegyelem, összpontosítás és céltudatosság eredménye volt. A kezdetben csak tornával foglalkozó csapat az 1920-as évekre már úszó, birkózó, sőt, kerékpáros bajnokkal is büszkélkedhet. A 30 szakosztály (amely már sajnos mindössze 16-ra olvadt) ontotta magából az eredményeket: 27 Európa bajnok, 46 világbajnok, és mindeddig 43 olimpiai bajnok neve olvasható a képzeletbeli dicsőségtáblán. Tudták például, hogy az olimpiai aranyak számát tekintve az UTE áll a ranglista élén, és az örök rivális FTC például csak az ötödik? Lila szívű polgármesterként és újpesti polgárként mit mondhatnék erre: 14 évvel később alakultak, persze, hogy még zöldek :)


Akár UTE-nak hívták, akár Újpesti Dózsának, a mi klubunkat mindig a szív hajtotta. Még az átkozott kommunista rendszerben, amikor Dózsára keresztelték... miket is beszélek! nevezték át, és a belügy "kincstári" egyesületévé transzformálták, akkor is a sportolók ereje, hite és megtörhetetlensége vitte előre a klubot. A sportvezetők kiváló munkát végezve egyre több szakosztályt és korosztályt irányítottak az élsport kőkemény útjain.

olimpikonok_konyv.jpg
A város soha nem feledkezett meg az egyesületéről, nem csak azért, mert Újpest egyébként is sportközpontú társadalom (talán épp az UTE hatására ennyire fontos a sport az itt élőknek), hanem azért sem, mert azok az eredmények, amelyeket az UTE profi és amatőr- illetve tömegsport terén elérnek, eleve arra predesztinálja az egyesületet, hogy az elismeréseket a hivatalos politikától joggal (és pl. anyagi formában) zsebelhesse be.

2014-ben 420 oldalas könyv jelent meg Újpesti olimpikonok címmel, amelyből minden megismerhető a sikerről, az ahhoz vezető útról, a sportról és Újpestről is. A csaknem négy kilós olvasmányt a Városnapok keretein belül mutattuk be ünnepélyes keretek között. Azért a többes szám első személy, mert az album elkészítésében Újpest Önkormányzata is szerepet vállalt, támogatva annak megjelentetését és bemutatását. Lebilincselő olvasmány, és méreténél fogva már az olvasása is önmagában sportteljesítmény :)


A város pedig hálás a sportolóinak. Azoknak is, akik itt születtek, itt küzdve értek el sikereket és azoknak is, akik már a csúcson, vagy afelé tartva döntöttek úgy: csatlakoznak a lila-fehérekhez és vallják magukénak a mottót: "Épség! Erő! Egyetértés!"


Ez az egyesület június 16-án ünnepli fennállásának 130. évfordulóját. Újpesti polgárként és tisztségviselőként is hálás és büszke vagyok. Isten éltesse az UTE-t.

(Pénteken a Szent István téren együtt köszönthetjük a sportolóinkat, sportvezetőinket és persze magunkat, újpestieket az Újpest 130 című rendezvényen. Naná, hogy mindenkit szeretettel látunk.)

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://wezse.blog.hu/api/trackback/id/tr997545630

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.