WéZsé

„A keresztények az új évezred zsidói”

2015. június 12. 22:03 - Wintermantel Zsolt

A keresztényüldözés áldozataira emlékeztünk

keresztenyuldozes2.jpg Ökumenikus megemlékezésre hívtak ma. Olyan imaalkalomra, amelyen atyák, lelkészek, rabbik és hívek felekezeti hovatartozástól függetlenül közösen mondtak fohászt a világban jelenleg zajló keresztényüldözések áldozataiért. Horváth István plébános atya, Solymár Péter evangélikus lelkész, Mészáros Kornél baptista lelkész, Zámbó András református lelkész, valamint Szerdócz Ervin újpesti rabbi elmélkedett és imádkozott, az üldözöttekért. Az a megtiszteltetés ért, hogy felkértek, mondjak beszédet ez alkalomból. Az alábbi gondolatokat osztottam meg a megjelentekkel:

 

"Szeretném mindenekelőtt megköszönni a szervezőknek, hogy kezdeményezték és megvalósították ezt a mai összejövetelt itt Újpesten és azt is, hogy megtiszteltek meghívásukkal.


Fontos és példaértékű lépésnek tartom, hogy egyre több helyen hívjuk föl a figyelmet a növekvő veszélyre, ami az emberek szabad vallásgyakorlását fenyegeti világunkban. S különösképp ideje van annak, hogy a korunkban ismét egyre hevesebb keresztényüldözések kapcsán szólaljunk föl.


Sajnos sokan vannak a fejlett nyugati világban, akik azt gondolják, hogy a keresztényüldözés egy ókori jelenség, ami már csak a történelemkönyvekben létezik. Pedig elég csak az elmúlt száz évre visszatekintetünk. A Szovjetunió fennállásának évtizedeiben 37 millió ember halt erőszakos halált, és jelentős részük éppen keresztény hitének megvallása miatt.


A második világháború befejezésétől, 1945-től egészen 1990-ig, a rendszerváltásig, vagyis a kommunista diktatúra idején Magyarországon módszeres és agresszív keresztényüldözés zajlott. Indítéka, mint az első századokban is, az állampárt hatalmának megerősítése és fenntartása volt.


A történelmet végigkísérték a keresztényüldözések és ma is ott tartunk, hogy napjainkban a Vatikáni Rádió adatai szerint a vallási gyűlölet áldozatainak 70 százaléka keresztény. A világban mintegy százezer keresztényt diszkriminálnak vagy üldöznek hite miatt. Az utóbbi két évben az áldozatok száma a négyszeresére emelkedett. 2014-ben 4344 keresztény halt meg hite miatt, és 1602 keresztény templomot romboltak le vagy gyújtottak fel.
2015 nagycsütörtökön, az utolsó vacsora ünnepén Kenyában 148 keresztény halt vértanúhalált.
„Változatlanul riasztó sok millió keresztény üldözése és szorongatása a világ sok részében" – jelentette ki Volker Kauder, a német szövetségi parlament kereszténydemokrata frakciójának elnöke.

keresztenyuldozes.jpg
Az ENSZ izraeli nagykövete, Ron Prosor szerint a „keresztények az új évezred zsidói”. Az emberjogi szervezetek adatai világosan alátámasztják azt, amit Ferenc pápa is egyértelműen kimondott: „A keresztényeket üldözik”. Nekünk, magyaroknak, európaiaknak kötelességünk egységesen kiállni mindenfajta faji, etnikai, vallási alapú kirekesztés, üldözés ellen – történjen az bárhol a világban. Ha hagyjuk, ha közömbösen hallgatunk, akkor bizonyos, hogy ezek a gonosz jelenségek egyre inkább elhatalmasodnak körülöttünk. Időről-időre hallatnunk kell tehát a hangunkat azok védelmében, akik üldöztetést szenvednek a hitük, meggyőződésük, vallásuk miatt.
Arról szót kell ejtenünk, hogy Európa sokkal többet tehetne a keresztényüldözések ellen. Sajnos azonban e téren jelenleg Európán belül is súlyos problémák vannak.


S ez nem csupán a vallásszabadság ügyét érinti, hanem Európa kulturális alapjait is. Az unió alkotmányból kihagyták az európai kultúra zsidó-keresztény gyökereire való hivatkozást. Miközben Robert Schuman, az Európai Unió egyik alapítója mondta azt, hogy „Európa vagy keresztény lesz vagy nem lesz.” Ezt nem vallási, hanem kulturális értelemben jelentette ki.


Szilárd kulturális alapok nélkül nincs működő civilizáció.
A vallásüldözés nem a fizikai erőszakkal kezdődik. S ugyanígy a vallások szabadságáért való kiállás esetében sem elég csak a fizikai erőszak ellen felszólalni és küzdeni. A vallásüldözések a szellemi erőszakkal, a megszólással, gúnyolódással kezdődnek.  


Európában divat ma intézményesen kigúnyolni nem csak a keresztény értékeket, hanem mindenfajta vallási, szellemi, erkölcsi értéket. Úgy vélem, ez a cinikus és nihilista divat ma a nyugati világ súlyos gondjainak rákfenéje.  Európához nem méltó, primitív magtartás ez, ami ellen fel kell szólalni, fel kell lépni. Akár kereszténység, akár más vallás, kultúra értékeiről legyen szó.


Európában nyílt keresztényüldözésről még nem beszélhetünk, de a keresztény értékrend elleni módszeres és agresszív támadásokról annál inkább. Ez minden fronton, minden szinten, egyre növekvő mértékben zajlik. Arra sajnos bőven van példa, hogy keresztényeket a hitük miatt kirekesztenek, elbocsátanak, megaláznak, kigúnyolnak.
A család, a tisztaság, a hűség, vagy akár az alázat és az engedelmesség mind nevetséges, sőt elítélendő fogalmakká válnak.


A család, mint afféle elavult kolonc, az anyagi érvényesülés gátjaként jelenik meg médiában, szórakoztatóiparban, közbeszédben – miközben egyre több európai ország száguld a szakadék felé a katasztrofálisan alacsony születésszám miatt. Ahogy II. János Pál pápa figyelmeztetett: a halál kultúrája épül.


A kereszténység az élet védelmezője. A keresztény kultúra az élet kultúrája. Ennek szellemében kell állnunk általában a vallások, kulturális és erkölcsi értékek, illetve más népek tisztelete mellett. S ezzel egyidőben ki kell állnunk saját vallási és kulturális hagyományaink mellett, azokat védeni, ápolni és őriznünk kell bárkivel szemben.
De úgy gondolom, számunkra a keresztényüldözés, vagyis a gonoszság elleni harc legfőbb eszköze a mindennapokban a jócselekedet, vagyis a keresztény értékek és tanítás szerinti élet.  Vagyis, ha mindent megteszünk, hogy ne csak keresztények, hanem jó keresztények legyünk. Az, hogyha minden áldott nap egyenként és közösségként rácáfolunk minden igaztalan vádra, rágalomra, ami a keresztényeket éri.
Ha saját magunkban nap, mint nap legyőzzük a hitetlenséget, kicsinyességet, önzést, irigységet, sértettséget, önteltséget.  


Kereszténynek lenni nem azt jelenti, hogy aki keresztény, az ettől jobb ember másoknál. Azt jelenti, hogy a hit erejével minden nap egy kicsit jobb ember lehet önmagánál.


Az, hogy valaki keresztény, még nem egyenlő például a szakmai alkalmassággal vagy közéleti kiválósággal, rátermettséggel. Kereszténynek lenni nem előjog, nem érdem, hanem szolgálat.

Kívánom, hogy ennek szellemében éljünk, dolgozzunk, és nagy gondossággal neveljük gyerekeinket öntudatos magyar és európai keresztényekké, akik mernek az árral szemben úszni, máshogy gondolkodni, mint amit a múló divatok diktálnak.


Gondoljunk együttérzéssel mindazokra, akik a világon bárhol üldöztetést szenvednek a hitükért. Szólaljunk föl értük mindenütt, ahol tudunk, és kérjük a Jóisten segítségét számukra.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket."

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://wezse.blog.hu/api/trackback/id/tr447537942

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása