Ma délelőtt megállított valaki, és bátornak nevezett. Azt mondta, nem vagyunk egy oldalon abban, ahogy a világot látjuk, de ugyanazon az oldalon állunk, ha Újpestről van szó. Aztán gratulált a tegnapi online beszélgetéshez...

Nem mondom, hogy nem tartottam tőle. No nem, mintha félnék a kellemetlen kérdésektől. Újpestről nem tudnak tőlem olyat kérdezni, amire ne válaszolnék örömmel. Szeretem ezt a várost, nincs mit tenni. Tartottam viszont attól az egy-két kommentelőtől, akiket az internetes közösség általában csak trolloknak nevez. Akik még a többiekbe is belekötnek, kritizálják a másik hozzászólót és szét akarják verni a beszélgetést. Nem voltak ilyenek.

Voltak viszont sokan, akik talán még soha nem jártak a fogadóórámon, és talán soha nem is mennének el, mert nincs rá idejük, kedvük, bátorságuk. Pedig az ajtóm eddig is nyitva állt mindenki előtt. Ez az online felület azonban oldja a gátlásokat. Annyi kérdés, észrevétel érkezett, hogy alig tudtam követni a tempót a válaszaimmal.

Ha általános tapasztalatokat akarnék levonni a tegnapi facebook-os online beszélgetésből, azt mondanám, az újpestiek igénylik a párbeszédet és szívesen vitatják meg városunk dolgait egymással, és a város vezetésével. Egészen halkan jegyzem meg, hátha nyomtatásban is halványabban látszik, hogy úgy tűnik, szükség lesz arra, hogy a jövőben rendszeressé tegyem ezeket a virtuális kávézásokat.

Újpest idei éve a közös gondolkodásé lesz, ez immár bizonyos: egyrészt hamarosan postázzuk az idei Újpesti Párbeszéd kérdőíveket, ahogy az elmúlt években mindig. Másrészt már várjuk a jelentkezéseket az Újpest2020 programra, amelynek célja, hogy az újpestieket bevonjuk a következő hat évre szóló ITS előkészítésébe. Végül, de nem utolsó sorban itt ez az online beszélgetés. Három olyan fórum, ahol a város lakói beleszólhatnak közös otthonunk fejlődésébe, ügyeibe.

Decemberben, nem sokkal karácsony előtt az Állatmentők meghívtak egy online interjúra a saját oldalukra, hogy elbeszélgessük az állattartás, az állatvédelem kérdéseiről. Sikeres beszélgetés volt, és akkor vetődött fel a gondolata annak, hogy ilyen eszmecserét a saját oldalamon is folytassunk, nem speciális, jól behatárolt témakörben, hanem általában Újpestről.

Tegnap ez is lezajlott. Valószínűleg kihagyhatták néhányan a decemberi interjút, mert most is szóba került az állattartás, és az állatvédelem. Nem mindenkinek tudtam jó hírrel szolgálni. Annak a kérdezőnek például biztosan nem, aki a saját állatainak ivartalanításához kérte az önkormányzat segítségét. Miközben büszke vagyok arra, hogy ilyen felelősen gondolkodó állattartók élnek Újpesten, a költségvetés nem tartalmaz ilyen típusú támogatáshoz keretet. Jó hír viszont, hogy ebadót továbbra sem szándékozunk szedni senkitől. Állatügyben segítőm is akadt. Közbeszólt ugyanis az Állatmentők elnöke, és elmondta, hogy tavasszal "ivartalanítási maratont" szerveznek. Utólag is köszönöm a plusz információt.

Egy csomó kérdés érkezett olyan ügyekben, amelyekben az érdeklődők tulajdonképpen nyitott kapukat döngettek. Például a térfigyelők telepítésével kapcsolatban is jó híreket tudtam mondani, hiszen a rendőrséggel együttműködve folyamatosan bővül a kamerarendszer, úgyhogy néhányan "belekérdeztek a tutiba" :)

Újpest a legsportosabb város. Ez olyannyira közismert tény már, hogy volt, aki külön rákérdezett: van-e a legsportosabb városnak sportorvosi szakrendelése. Teljesen jogos felvetés, és annak ellenére, hogy sportorvost a Sportkórházból kapunk, ha "igényelünk" (annak összes anyagi vonzatával együtt), tehát Újpest nem rendelkezhet ilyen ellátás felett, a kérés nyomán ma már ki is adtam a kollégáimnak a feladatot: vizsgálják meg, mit tehetünk az ügyben.

Nagyon boldog voltam, amikor egy fogyatékkal élőket támogató szervezet is jelentkezett kérdéssel, de különösen annak örültem, hogy talán sikerült őket bevonni az ITS előkészítésébe. Fontos, és hasznos a szakmai segítség mindig, minden területen. Jó érzés összedolgozni az újpestiekkel.

Összedolgozás. Igen, azt hiszem általában is ez a legtalálóbb jellemzés a tegnapi internetes kávézásra. Újpest lakói a virtuális teret kihasználva, a közösségi felületet ezúttal a szó valódi értelmében alkalmazva, együtt dolgoztak. Egymással és velem. Egy közös cél: Újpest szebbé, kényelmesebbé, otthonosabbá tétele érdekében.

A délelőtti gratulálóm azt mondta, ő személyesen örülne, ha több ilyen alkalom lenne, ahol beszélgethetünk, akár külön-külön facebook oldalakon is. Van újpesti oldal elég sok ahhoz, hogy online roadshow-ra indulhassak. Nos, én is azt hiszem, hogy hasznos és élvezetes időtöltés, ha közös kedvencünkről cserélhetünk eszmét. Várom is a megkereséseket, és szívesen megyek is, ha hívnak.

Mindenesetre "nálam" mindig megtalálnak, és időnként tényleg összehozunk egy, a tegnapihoz hasonló kávézást. Vagy legyen inkább tea? Ha már ötórai... :)