Bár az ország konzultációs lázban ég, nekünk ez egyáltalán nem újdonság: évek óta sikerrel működik nálunk az Újpesti Párbeszéd. És most szintet ugrunk. Tudják, mi az az ITS? Ideje utánanézni, ha velünk együtt akarják tervezni Újpest jövőjét.

Mintha vakok lettek volna a fővárosnál évtizedekig. A Görgey utca állapota senkinek nem tűnt fel, senkit nem érdekelt. Rajtunk, újpestieken kívül. Mondjuk kampány közeledtével mindig megígérték a felújítást, de ennyi. 2010-ben az a helyzet állt elő, hogy frissen megválasztott polgármesterként, a Fővárosi közgyűlés tagjaként, lehetőségem nyílt belelátni az ügyekbe. Tudják hány anyag foglalkozott a Görgey utca felújításával? Tudják, hány felújítási, felújítási programban szerepelt a Görgey utca? Tudják mennyi terv készült róla? Egy tollvonás se, semmi...

A minap az éttermekről, vendéglátóhelyekről kérdeztem barátaimat a Facebookon. Az eredmény lenyűgözött. Tulajdonképpen arra voltam kiváncsi, ki, miért szereti Újpestet, ha a gasztronómia kerül szóba. Most azt kérdeztem, hol érzik magukat a legjobban. Megint kiengedtem a szellemet a palackból. Tegyük hozzá: szerencsére.

Napok óta egy újpesti óvodával foglalkozik a sajtó. Rettegnek, rémisztgetnek. Pedig nem is történt semmi.

Még nem is voltam polgármester, mikor már nyilvánvalóvá vált számomra, hogy a közösség tagjaira való odafigyelés, a jótékonyság terén az önkormányzatnak is aktív szerepet kell vállalnia. A város ezen a téren is új hagyományt teremtett.

...ha megtartják úgy jó. Szóval ígérem, nem leszek gasztro blogger, de magam sem gondoltam mit indítok el egy egyszerű, hirtelen jött kérdéssel.

Volt egy, de nem volt a miénk. Aztán már nem is volt, de még mindig itt állt. És még mindig nem volt a miénk. Azóta sem tudunk megszabadulni tőle, és még mindig nem a miénk. Pedig Újpestnek uszoda kellett. És jöttek az ígéretek éveken keresztül, hogy felújítják, rendbe hozzák, de nem történt semmi. Aztán úgy döntöttünk, nem várunk másra!

(© Brian Yen / National Geographic Photo Contest)

2010 telén, polgármesterré választásom után nem sokkal, egy ismerősöm azt kérdezte tőlem az Újpesti adventi vásáron: fent vagyok-e a Facebookon? Néztem rá értetlenül. Bevallom, alig több, mint négy évvel ezelőtt nagyjából azt sem tudtam, hogy eszik-e azt, vagy isszák. Ma elértem a 6000 "lájkolót".

Nem vagyok irodában ülő polgármester. Nap, mint nap járom a várost, és nem csak a hivatali teendőimből adódó utak miatt, de azért is, mert szeretek Újpest utcáin bóklászni. Sokkal jobban szeretek például félhivatalos megbeszéléseket, találkozókat az iroda hivatalos merevsége helyett kedves, otthonos újpesti kisvendéglőkben, kávézókban, bisztrókban folytatni. De az újpesti gasztronómia is úgy változik,. hogy nem győzzük követni.

Elképzelni is nehéz, mi minden fér bele 12 hónapba. Különösen, ha újpesti az ember. Év végén visszagondolva, magam is meglepődöm, milyen sűrű időszak áll mögöttünk.